Tegnap egy csapásra hangos lett Túrkeve felett légtér, ugyanis a reggeli esők után megindult a daruvonulás. Idén eddig csak kisebb csapatok elvétve jártak erre.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület LIFE+ program keretében végez ürge telepítést a Nagykunságban, két országosan védett területen az idei évben.

A ragadozó madarak táplálékbázisainak védelmét célzó LIFE+ program keretében a Pásztói-legelőn a 120 kV-os középfeszültségű oszlopon elhelyezett költőládába jó ideje az őseink turulmadarai a kerecsensólymok költöztek be.

A vércsék nem fészeképítő madarak, általában elhagyott vetési varjú fészkeket használnak, de a varjak erősen csökkenő állománya végzetes lehet a vércséink számára is.

A téli belvizek a csekély csapadékpótlás miatt teljesen visszahúzódnak, de a néhány mélyebb belvíz foltot megszállták a vonuló parti madarak.

Október 22-én egy napsütéses délutánon rendeztük meg a négyéves Life programunk zárórendezvényét, melyen a program partnereit és érdeklődőeket is egyaránt vendégül láttuk. A "Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel" elnevezésű projektünk célkeresztjében a helyi védettséget és Natura 2000 oltalmat élvező Pásztói-legelő volt.

A  "Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel" elnevezésű program keretében lehetősége adódott a Nimfea Természetvédelmi Egyesület számára, hogy egy 25 perces természetfilmet készíthessen. Az Újra Puszta című film a Túrkeve környéki fennmaradt természeti értékek és élővilág egy évét mutatja be.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület sok szeretettel hívja meg a "Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel" elnevezésű projektjének zárórendezvényére, mely 2015. október 22-én kerül megrendezésre a Fekete István Oktatközpontban, illetve Pásztó-pusztán.

Lassan befejeződnek a vízrendezési munkálatok Pásztón. A területen található lecsapoló csatorna kedvezőtlen vízháztartási körülményeket teremtett (rendszeres aszály, növekvő sótartalom) és változásokat indukált a vegetációban.

  Az idei nyarat jellemző rekkenő hőség az utolsó csepp nedvességet is kiszívta a legelőről. Már-már elfeledtük az üdén zöldellő gyep látványát, a friss fű illatát, amikor végre augusztus derekán eljöttek a várva-várt esős napok, amelyek újra életet hoztak a fáradtan sárgálló Pásztói-legelőre.

   A Pásztói-legelőn tett kirándulások során érdemes nyitott szemmel nézelődni a Hidegnevelde épületét és azt övező, állatok által kopárrá taposott területeket.  Két érdekes énekesmadár is megfigyelhető ezeken a helyeken, egyik a hangja, másik pedig a megjelenése miatt jelenthet élmény számunkra.

  Az idei fészekaljak már eléggé felcseperedtek ahhoz, hogy a bátortalan szárnypróbálgatások és a fészken való ugrándozások után végre szárnyra kapjanak és felfedezzék tágasabb hazájukat is. Ebben valamint azt ezt követő időszakban érdemes figyelmesen szemlélni a gyepek és szántók környékét, hiszen a vizes élőhelyek szűkös táplálékkínálata arra kényszerítheti a fehér gólya családokat, hogy jobb híján sáskákkal, esetleg pockokkal érjék be.

  A napokban kezdődött el a Pásztó-legelő talán legfeltűnőbb megjelenésű növényének, a sáfrányos imola (Centaurea solstitialis) virágzása. Élénk citromsárga, fészkes virágzatát alulról hosszú, hegyes tövisek ölelik körbe, a méteres magasságot is elérő növényt pedig szürkés-molyhos száráról és leveleiről ismerhetjük fel.

 A Fekete István Oktatóközpont idén nyáron is számos, tematikus sátor- és napközis tábornak ad otthont. A természetvédelmi szemléletformálás sem maradt ki a repertoárból, mind a kisebb, mind pedig az idősebb korosztály is részt vehet a Nagy- és Kis Felfedező névre keresztelt napközis természetismereti programokban.

 Aki mostanában nyitott szemmel járta a közutakat vagy épp a természetben kirándul, az biztosan találkozott már helyeként meglepően nagy mennyiségben virágzó nyúlánk sármával (Ornithogalum brevistylum). Ez az apró szirmú, ám meglehetősen magasra növő virágunk az erdőssztyeppek jellegzetes hagymás növénye. Másik elnevezése a nyúlánk madártej, ez a virágok és porzószálak tejfehér színére utal.

 Pásztó-pusztán tett látogatásunk során sikerült megfigyelni egyik érdekes életmódú énekesmadár fajunkat, a kis őrgébicset (Lanius minor). Összesen 4 példány tartózkodott a legelő határán létesített mesterséges költőtelepen, ahová elsősorban a szalakóta (Coracias garrulus), az erdei fülesbagoly (Asio otus) és a két vércsefajunk (Falco tinnunculus, F. vespertinus) számára helyeztünk ki D típusú odúkat, illetve vércseládákat.

 A téli időszak elmúltával ismét teljes létszámban legelnek az állatok az élőhelyrehabilitációs program keretében. A lovak, szarvasmarhák, bivalyok és rackajuhok rágása, taposása során megfelelő ökológiai állapotok alakulnak ki, a gyep állapota az intenzív kaszálással ellentétben a program alkalmazott kezelési beavatkozásoknak köszönhetően optimalizálódik, természetesebbé válik.

 Ebben az időszakban érkeznek meg hosszú afrikai útjukról az ékes tollruhát viselő szalakóták (Coracias garrulus) és kék vércsék (Falco vespertinus). A kék vércse telepesen fészkelő, fokozottan védett ragadozó madarunk.

 A jeles nap alkalmából iskolás gyermekeket látott vendégül a Nimfea Természetvédelmi Egyesület.
A helyszín ezúttal nem a jól ismert Fekete István Oktatóközpont volt, hanem a Túrkeve határában elterülő nagy múltú Pásztói-legelő.
Mivel már hosszú ideje zajlik a gyep élőhelyrehabilitációja, már alkalmassá vált arra, hogy eltartson olyan madarakat, akik elsősorban a füves élőhelyekhez kötődnek, mint például a szalakóta (Coracias garrulus) és az Év Madarának választott búbosbanka (Upupa epops). 

A talajfelszínen élő ízeltlábú-közösségek összetétele és változása a Pásztói-legelőn, valamint annak környékén jellemző alföldi gyeptársulásokban, különös kitekintéssel a futóbogarakra (Coleoptera, Carabidae)

A Túrkeve melletti Pásztói-legelő szikes gyepterületein az ízeltlábú-közösségek vizsgálata négy lokalitás nyolc mintavételi helyén történt.

 Január végén, februárban kezdődik a kerecsensólymok (Falco cherrug) szaporodási időszaka.
E fokozottan védett faj az egyik legkorábban költésbe kezdő ragadozó madarunk. Ezekben a napokban már megfigyelhető a párok nászrepülése és az is, amint a területüket agresszívan védő madarak a territóriumukba repülő más ragadozó madarak támadják, s próbálják azokat onnan elűzni.

  A projektterületen 2014-ben is legeltetés, illetve kaszálást valósítottunk meg extenzív gazdálkodási gyakorlatként. Az ökológiai célállapot elérése érdekében az egyes mintaterületeken mozaikosan alkalmaztuk az egyes természetvédelmi kezelési beavatkozásokat, az élőhelyi adottságoknak megfelelően.

  2015. január 12-én írta alá a Herman Ottó Természetvédő Kör a „Rigó-tanya” adásvételi szerződését. A vásárlásra a Pásztó-pusztán legelő, egyre szaporodó rackajuh állomány miatt volt szükség. A LIFE+ program jóvoltából felújított Hidegnevelde ugyanis csaknem száz százalékos kapacitással működik, így a szaporulat elhelyezéséhez egy másik épületre volt szükség.

 Mi (illetve ki?) sem bizonyítja jobban a Pásztói-legelő ökológiai hálózatban betöltött kiemelkedő szerepét, mint Dalma, a műholdas jeladóval felszerelt fehér gólya. Dalma augusztusban szemléltette számunkra, hogy a Natura2000 területek a termelésre alkalmas gazdálkodói tevékenység mellett az élővilág számára is élőhelyet kínálnak, legyen szó „helyben lakó” szaporodó közösségről vagy távolról érkező vendégekről.   A satellitetracking.eu a Közép- és Délkelet-Európában műholdas jeladóval felszerelt madarakról szolgáltat információt számunkra. A különféle ragadozó madarak mellett a fehér gólyák is helyet kaptak az adatbázisban, hiszen több fehér gólyás projektnek is részét képzi a jeladós nyomkövetéssel megvalósuló kutatás (Madarak határok nélkül, HUSK 2012-2014; Északi gólyahír, Fehér gólyák műholdas nyomkövetése, KMOP-2009).

 Az Alsó-Berettyó Melléki Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Kft. jóvoltából télen sem szűnik meg a legeltetés a Túrkeve határában fekvő Pásztó-pusztán.
A 2011-ben ezen az egykori közösségi legelőterületen indult természetvédelmi célú gyepkezelés alapvető pillére az őshonos háziállat-fajtákkal történő legeltetés. Az ilyen legeltetésnek számos jótékony hatása van az itteni és egyáltalán az összes pannon szikes gyep természetességére, élővilágára. Az elmúlt évek folyamán jelentősen romlott a magára hagyott, rosszul kezelt gyep élőhelyi állapota, számos értékes élőlény tűnt el a innen, melyeket régebben rendszeresen meg lehetett figyelni.

 2014. július 26-án nyílt  nap lesz a "Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel" Life-program helyszínein (Fekete István Októközpont és Pásztó-puszta). Minden érdeklődőt szívesen várunk!

 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2011. közepén kezdett bele a Túrkeve határában található Pásztó-pusztai legelő rekonstrukciójába az Európai Unió Life programja segítségével. A terület eredetileg hagyományosan is legelőként volt hasznosítva, ugyanakkor a legelő állatok számának csökkenése nem tett jót ennek a pannon szikes gyep állapotának. A gépi kaszálás megjelenésével a terület gyomosodásnak indult, így a környéken fészkelő ragadozómadarak (kékvércse, vörös vércse és kerecsensólyom) is elmaradoztak.

  A túrkevei Fekete István Oktatóközpont 2014. június 3-4-én látta vendégül a hazai állami és civil természetvédelem képviselőit. A rendezvény apropója a házigazda, Nimfea Természetvédelmi Egyesület jelenleg is zajló kiemelt projektje, a „Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel” elnevezésű és LIFE10NAT/HU/000018 azonosítójú LIFE+ program konferenciája volt. A szeminárium témája az aktuálisan az egész országot és a Pásztólife-ot is egyformán érintő Natura 2000 területek fenntartási tervezése, annak módszertana és a terveket kísérő társadalmi egyeztetés tapasztalatai volt.

 Túrkevén mindenki jól ismeri Pásztó-pusztát, amely Natura 2000, és helyi védettség alá tartozó terület. Gyepművelésű tájhasználati besorolással rendelkezik és kaszáló, legeltető (juh, ló, marha) területként van hasznosítva. Sajnos a terület egyre jobban elszikesedett, vízháztartása felborult a korábbi folyószabályozások és csatornarendszerek vízelvezető hatása miatt. 

A LIFE-projektek során fontos, hogy megoszthassuk tapasztalatainkat más LIFE-programok munkatársaival, hogy még hatékonyabbak lehessenek a projektek.
Ennek szellemében 2014. május 21-22-én kellemes meghívásnak tettünk eleget, ugyanis a vendégei lehettünk három már lezárult LIFE-programnak.

A LIFE+ „Természet” programjában nyertes Keleti-Bakony (LIFE07 NAT/H/000321) és a Kisalföldi Homokpuszta (LIFE08 NAT/H/000289) projektek keretei között, „Természetvédelem katonai területeken” című konferencia került megrendezésre, amelyet közös együttműködéssel szervezett a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt., a Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság, valamint az Aquaprofit Zrt.

Pásztó-puszta fás sávjaiban több kékvércse család fészkel, az általunk kihelyezett odúkba. A kék vércse (Falco vespertinus) ragadozó madarunk, melynek veszélyeztetettsége összefügg a vetési varjak gyérítésével, a legeltető állattartás és legelők melletti fás csoportosulások eltűnésével.

Május 20.-án megnéztük mi történt azzal az 5 sordély tojással, amelyeket egy hete találtunk Pásztó- pusztán.
A tojásokból mostanra már kikeltek a fiókák, 5 éhes száj rimánkodik folyamatosan mamájának ropogós rovar csemegéért.

Május 14-16 között nemzetközi konferencia került megrendezésre Veszprémben „Természetvédelem katonai területeken” címmel, ahol a Nimfea Természetvédelmi Egyesület két munkatársa, Rideg Dóra és Molnár Géza előadásában bemutatásra került a Pásztó-puszta LIFE program.

A magyar szegfű (Dianthus pontederae): Száraz gyepeken, réteken találkozhatunk vele.
Pannóniai bennszülött faj, karcsú, sokszárú, sok virágú évelő növény. Májustól augusztusig virágzik.

2014. május 12.-én ismét gazdafórumot tartottunk „ Board of landowners” címen, melynek fő pontja a természetkímélő kaszálási módszerek voltak.
A megjelent gazdák tájékoztatást kaptak, hogyan lehet a gyepeket természetvédelmi szempontból is ideálisan hasznosítani, úgy, hogy tevékenységük a táj adottságaihoz és korlátaihoz lehető legjobban legyen igazítva.

Május 12.-én hétfőn munkatársainkkal terep bejártuk Pásztó- pusztát. GPS segítségével területméréseket végeztünk, és villanypásztorokat helyeztünk ki.

Az elkerített területeket kaszálás, racka juh- és szarvasmarha legeltetés alá fogjuk vonni.

A Pásztó LIFE program is népszerűsítésre került, április 26.-án, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület által megrendezett „Állatkihajtó ünnepségen”.

A túrkevei Ligetben népes számban felvonultak kézművesek (bőrdíszműves, kovácsmester, hímzők, patchwork-ösök, kötél-, házi szörp-, háziszappan-készítők).

Bivalyok érkezésére várunk Pásztó- pusztán.

Megvásárlásuk folyamatban, vérvizsgálati eredmények érkezésére várunk.

Pásztó Life programunk célja a hagyományos tájgazdálkodás és az ehhez szorosan kapcsolódó legeltetéses állattartás elősegítése, amelynek révén a projekt területét adó pannon szikes puszta élőhely fennmaradása is biztosítottá válik.

Ez év decemberéig megvásárlásra került a pályázatban vállalt 35 ha földterület, ám ez fizikailag még nem áll rendelkezésünkre, majd csak a területek kimérését követően fog materializálódni.

Újabb hírek láttak napvilágot Life programunk kapcsán. Az egyik cikk az Alkony Vadászmagazin október-novemberi számában jelent meg “Állattartás, természetvédelem és vadgazdálkodás a pásztói gyepen” címmel.

2013. november 11-én került megrendezésre a Fekete István Oktatóközpontban egy gazdafórum, melynek témája a Pásztói-legelő Natura 2000-es terület fenntartási tervének társadalmi egyeztetése volt, amely a Life program egyik akciója.

  Korábban már beszámoltunk arról a LIFE projektről, amely a Pásztói-legelő élővilágnak helyreállítását és megőrzését célozza. A projektben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe tartozó területen a természetvédelmi célok elérésének következő fontos állomása, a Pásztói-legelő (kódja: HUHN20148) fenntartási terve készül el.

 Az emberi hatások következtében új, speciális tájhasználati módok is megjelentek környezetünkben, melyek sajátosságai és természetvédelemben betöltött szerepei térhódításukkal egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Ezek az úgynevezett kultúrökoszisztémák, melyek két legfontosabb csoportja a mezőgazdasági és a városi ökoszisztémák.

  Magyarországon a mezőgazdasági területek művelésen kívül hagyása, illetve művelésből való kivonása különösen nagy jelentőséggel bír. Talán a leginkább szembeötlő elhagyatottság a legelők tekintetében figyelhető meg, ugyanis a legeltetett állatállomány csökkenésével számos gyepterület vált feleslegessé és ezeken a legelőkön beindult a vegetáció túlnövekedése, cserjésedése, esetleg erdősödése.

Pásztó-puszta, Túrkeve határában elterülő Natura 2000 védelmet élvező terület, mely értékeinek megőrzését a LIFE+ program keretei biztosítják számunkra.

  A természetvédelmi gyakorlatok egyik fajsúlyos része a védett terület invazív fajainak monitoring-vizsgálata, kritikus állapot esetében azoknak kezelése, irtása. Pásztó-pusztán 3 növényfaj tekinthető özönnövénynek: az akác, a bálványfa és a parlagfű. A területen lévő idősebb akácsor ugyanakkor hasznos szereppel is bír, hiszen az itt kialakított kékvércse-telepen a fokozottan védett madarak eredményesen költenek.

 A tavalyi év folyamán nem várt problémák léptek fel a vízkészlet-szabályozás során, melyek kisebb csúszást idéztek elő a megvalósításban.

2013. július 11-i területbejárás alkalmával a magasfeszültségű oszloptól néhány méterre lévő földúton 3 pihenő fiatal kerecsensólymot figyeltünk meg. A fiatal röpképes egyedek szülei a nagyfeszültségű oszlopról riasztó hangjukkal hívták fel fiókáiknak figyelmét az érkező „veszélyre”. A felröppenő madarak megfigyelésekor nagy örömmel rögzítettük, hogy a fiatalok egészségesek és jól repülnek.

 Mint ahogy azt már előző cikkünkben megírtuk, elkészült a pásztói terület fenntartási tervének tartalmi része. Azóta a terv véleményezésre küldésre került a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz, akiknek észrevételeit figyelembe vettük, a tervbe beépítettük.

  2013 júniusában került megrendezésre a “Helyes kaszálási gyakorlatok Natura 2000 területeken” című szeminárium, melynek során a megjelent gazdák előbb elméleti szinten ismerkedhettek a Natura 2000 területekre vonatkozó kaszálási irányelvekkel, majd a délután folyamán lehetőségük nyílt mindezt a gyakorlatban is megtekinteni.

Pásztói-legelő (HUHN20148) Natura 2000-es terület fenntartási terve /kommunikációs program/

  A Pásztói-legelő Natura2000-es védettségű terület (kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület - HUHN20148) fenntartási tervének szakmai része a végéhez közeledik. Az elkészült dokumentumot az alábbi linken lehet megtekinteni.

 2013. május 18-19-én került megrendezésre a hagyományos Kevi Juhászfesztivál, melyen a Nimfea Természetvédelmi Egyesület is képviseltette magát.

  Ebben az évben megkezdtük elkészült kiadványaink terjesztését. Az információ minél szélesebb körben történő terjesztésének elősegítése érdekében, különbözőnél különbözőbb helyekre - szakértőkhöz, oktatóközpontokba, hotelekbe -, valamint a helyi önkormányzathoz juttattuk el őket.

“Panni és Bence felfedezi Pásztó-pusztát” – címmel, elkészült egy gyermekeknek szóló kiadványunk, mely amellett, hogy kifestőként remek elfoglaltságot nyújt, szórakoztatva, játékos formában mutatja be, hogy milyen is az élet Pásztó-pusztán.

  Az idei évben, a Mihály László kanyarban található “Hidegnevelde” hodály felújításával, befejeződött a LIFE program állattartást segítő infrastruktúrájának kiépítése.

  A hónap kiemelkedő jelentőségű eseménye volt az a háromnapos természetvédelmi szeminárium, mely 2012. november 16-18-a között került megrendezésre Túrkevén, és amelynek főbb céljai közé tartozott a LIFE programokkal való kapcsolattartás, (Kerecsen LIFE, Parlagi vipera LIFE, Nagykőrösi területkezeléssel foglalkozó LIFE, Vókonya LIFE), valamint a Pannon-szikes gyepek természetvédelmi helyzetéről szóló széleskörű országos konzultáció, a program országos szakmai bemutatása.

   Örvendetes hír, miszerint LIFE programunk földvásárlással kapcsolatos akciójában érdemi lépések történtek az idei évben. A tulajdoni hányad vásárlás mennyisége jelentősen nőtt, újabb adásvételi szerződések köttettek.

A Pásztói-legelőn (SCI HUHN20148) a LIFE+ pályázatban foglalt egyik kiemelt fontosságú feladata egy új vízkészlet szabályozási terv, amely tartalmazza, hogy mekkora az a vízmennyiség, amelyet a területre extra bevételként be kell jutatni a terület kiszáradását megakadályozandó.
A szabályozási terv végrehajtása során, a területen lévő csatornákba vizet engedünk, amelyet egy zsilippel rendelkező gáttal tartunk vissza, hogy a csatornák vize pontosan annyi ideig szivárogjon a talajba, amennyi ideig szükséges, se több se kevesebb ideig.

A Natura2000-es területek, sőt még a Life-pályázattal érintetett területek esetén komoly problémát okozhat a nem megfelelő pontosságú földtulajdoni nyilvántartás, amely sok esetben akadályozza az eredményes munkát.
  A Pásztói-legelő esetén felmerülő egyik legsürgősebben megoldandó feladat, hogy az egyes helyrajzi számú ingatlanok földtulajdoni nyilvántartási lapjairól hiányzik a Natura 2000 érintettséget jelző bejegyzői határozat, emiatt az esetleges új földtulajdonosok megfelelő információk hiányában nem tartják be a kívánt tájgazdálkodási eljárásokat.

A Pásztói-legelő (SCI HUHN20148) esetén Natura2000-es védettségű területként kötelező elkészíteni egy fenntartási tervet, a 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről rendelet egy 2008-as (266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet 6. § (5), 5. számú melléklet. Hatályos: 2008. XI. 21-től.) módosítása alapján. A jogszabály pontosan ismerteti milyen fejezetekből és milyen mellékletekkel kell rendelkeznie az elkészülő a fenntartási tervnek.

A rendszerváltás után a termelőszövetkezetek által használt termőföldek nagy része - mintegy 2,5 millió hektár - osztatlan közös tulajdonba került. A Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációs kampányt indít annak érdekében, hogy minél többen éljenek az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének „államilag finanszírozott” lehetőségével, minél többen értesüljenek a „jogvesztő” határidőről, és a tulajdonosok minél előbb jelentkezzenek a körzeti földhivataloknál.

A Pásztói-legelő (SCI HUHN20148) Natura 2000-es terület eredetileg egy a 1530 kódú, „pannon szikes sztyeppék és mocsarak” megnevezésű élőhely-kategóriába tartozik, illetve a térség keleti szélén található, meg egy hasonlóan kiemelt közösségű élőhely a 6250 kódú síksági pannon löszgyepek. A terület legfontosabb természetvédelmi célja ezen élőhelyek, és így az itt megtalálható fajok a lehető legteljesebb körű védelme.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület Life programjának bonyolításához a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvánnyal kezdett együttműködést.
A csákvári központtal rendelkező közalapítvány az 1994-es megalapulása óta folyamatos fejlődést könyvelhet el, ami nemcsak a közalapítvány és az ott dolgozók életére van hatással, hanem folytonos jelentősége van a magyar természetvédelem szempontjából is.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület Life projektjének egy fontos része a Túrkeve, külterület 0496/6 helyrajzi számon elhelyezkedő hodály felújítása. A Túrkevén Hidegnevelde néven ismert létesítmény állapota az idők során jelentősen megromlott. Az épület építésekor falait vályogból rakták alapozás nélkül később, téglából épült részekkel egészítették ki, így használták hosszú időn keresztül, a Pásztói gyepen legelő állatállomány ide húzódhatott be éjszakánként. 

Life projektünk keretében a 0498-as helyrajzi számú csatorna megfelelő műtárgyakkal történő kiépítését is célul tűztük ki. A csatorna a Life projektben szereplő Natura 2000 besorolású gyepeket szeli át, a mezőtúri úttal párhuzamos, belvízelvezető árokként működik, ezért ennek jól megtervezett kiépítésével javíthatunk a terület vízgazdálkodási jellemzőin.

A magyarországi törvények nem engedélyezik, hogy civil szervezetek földeket vásárolhassanak, ezért a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, mint a Life projekt főpályázója nem szerezhet tulajdonjogot a pályázatban érintett helyrajzi számokban. Megoldásként pályázati partnerünk, a Tiszatáj Közalapítvány vásárolja meg ezeket a legelő ingatlanokat, mert egyesületük közalapítványi státuszából adódóan törvényes keretek között tehetik ezt meg.

 Március 27-28-án a Nimfea Természetvédelmi Egyesület székhelyére, Túrkevére látogatott Andrej Baca, az Astrale munkatársa, hogy a pályázat szakmai és pénzügyi megvalósítását ellenőrizze.

Katona András, a LIFE projekt koordinátora és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület egy másik munkatársa, Fábián Zsófia képviselték az egyesületet és a Pásztó projektet, a 2011. november 14-én, Bukarestben megrendezett Kick Off Meetingen.

 2011. szeptember 29-30-án rendezték meg Túrkevén a “Traning for the stuff” elnevezésű képzést, melyre a Pásztó-projekt valamennyi résztvevője hivatalos volt.

  2011. szeptember 20-án, Túrkevén megrendezésre került az a gazdafórum, amelynek témája a Nimfea Természetvédelmi Egyesület által elnyert Life „Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel“ pályázatában szereplő 0499/11 hrsz-ú osztatlan közös tulajdonú gyepterület tulajdonjogainak rendezése volt.

  Az első Steering Committee Meeting-et 2011. szeptember 22-én rendezték meg Túrkevén. A rendezvényen valamennyi partner képviseltette magát.  

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület sikeres LIFE+ pályázatot adott be,
mely szeptember 1-jével veszi kezdetét.

A program a Túrkeve és Mezőtúr között elterülő Pásztó-pusztára koncentrál, mely magas természeti értékkel bíró, Európai Uniós védelem alatt álló Natura 2000 terület. A pályázatban partnerként szerepel a Herman Ottó Természetvédő Kör (HOTEK), a Tiszatáj Közalapítvány, és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. A program társfinanszírozója az Európai Unió és a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Felhívás LIFE pályázat teljes pénzügyi adminisztrációjára

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület magas szintű pénzügyi és számvitelekkel ismeretekkel rendelkező, angolul felsőfokon beszélő munkatársakkal rendelkező cég jelentkezését várja nyertes LIFE pályázat teljes pénzügyi adminisztrációjára.

A felhívásra 2011. augusztus 15-ig várjuk a jelentkezéseket.

Felhívás a Pásztói hidegnevelde felújítására

2011. szeptember 1-jétől a Túrkeve és Mezőtúr között elterülő Pásztó pusztán, a Mezőtúri út mellett lévő hodály felújítására hirdetünk felhívást.
Az ajánlatokat 2011. augusztus 15-ig várjuk a szervezet központi e-mail címére.