Keresés a weboldalon

Naptár

« Október 2020 »
H K Sz Cs P Szo V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  

Zöld hírek

A program támogatói

 Érintett fajok

Magyar racka juh Pásztó-pusztán

 
  Régi magyar juhfajta, amely a legtöbb feltételezés szerint a már a honfoglalást megelőzően is a magyarok háziállata volt. Sokáig az alföldi juhpásztorok meghatározó állata, mára azonban a hagyományos magyar fajták (racka, cigája, cikta) hazai állománya nagyon lecsökkent. Gyakorlatilag a teljes juhállomány 5%-át sem teszi ki ezen fajták aránya.
 A rackajuh őse egy nagytestű juh az arkal (Ovis vignei var. arkal). Ez az egyetlen olyan vadon élő juh, amelynek hosszú farka van. Az arkal egy Délnyugat-Ázsiában (Mezopotámiában) élt juh és bizonyítottan ezen a területen történt a juhok háziasítása.
 Bökönyi Sándor (a modern archeozoológia megteremtője és a Régészeti Intézet vezetője) kutatásai alapján azt a következtetést vonta le, hogy a rackajuhok a népvándorlás korában jelent meg a Kárpát-medencében, de nem tudni, hogy melyik népcsoporttal érkezett a területre. Nyelvészeti kutatások kimutatták, hogy a finnugor eredetű juh szót őseink csak a rackára értették. Ez az állapot a XVIII. század végéig – a merinói juh megjelenéséig – volt így.
Jellegzetes tulajdonsága a V alakú, dugóhúzószerűen pödört szarv, amely több feltételezés szerint is csak a XIII.-XVI. században alakult ki mutáció, esetleg céltudatos tenyésztés révén. Eredetileg a szarv nem V alakú volt, hanem a régészeti tanulmányok szerint vízszintes tengely körül csavarodott. Másik fontos megkülönböztető jegye az volt, hogy az eredeti racka fekete színű bundával rendelkezett. Ez később (a korral vagy a nap hatására) világosodhatott. Sajnos mára ez a fekete szín egyre ritkábban jelenik meg és odáig jutott a fajta, hogy a fekete színű változatok példányszáma veszélyeztetett szintre csökkent. Súlyuk a kosoknak 55-75 kg, marmagasságuk 70 cm körüli és szarvuk többszörösen csavart, elérheti a fél méteres hosszúságot is. 90-110 fokos szöget zár be. Az anyajuhok súlya sokkal kisebb, körülbelül 35-45 kg és szarvuk is csak 30 cm körül van. A racka szőre meglehetősen durva, tincses szerkezetű. Manapság ez a gyapjú sajnos értéktelen, ugyanakkor kultúrtörténeti szempontból jelentős hagyományokkal bír, hisz gereznájából (lenyúzott szőrrel borított bőr, irha) készült a pásztoremberek subája.
 Igaz ugyan, hogy a húskitermelés szempontjából sem túl gazdaságos, ugyanakkor azt sem lehet vitatni, hogy húsa ízletes, tápláló, faggyúval kevésbé átszőtt. Tejelés szempontjából jó tejelőnek számít, így a tejét előszeretettel használják sajtok készítéséhez.
 Voltak idők, amikor hazánk jelentős juhkereskedelmet folytatott a környező népekkel. Erről az első adatok 1255-ből vannak. 1737-ben 124.129 db rackát szállítottak el hazánkból, de 1903-ban már kipusztuló félben lévő fajtának tartották, mivel egyre inkább teret hódítottak a finomgyapjas jószágok. A második világháború után csak mutatóban maradtak képviselőik, sőt igazából említésre méltó állományuk csak a Hortobágy környékén maradt fent. Innen is kapta a Hortobágyi rackajuh elnevezést.
 1983-tól a Magyar Rackajuh-tenyésztő Egyesület megalapulásával létrejött a rackák megmentéséhez nélkülözhetetlen génbank is. Őshonos magyar fajtaként jogi védettséget is kapott.
Jelenleg főleg genetikai tisztaságának megőrzése miatt tenyésztik, bár egyre több helyen látható, mint turistalátványosság.


EMAILTOFRIEND
module by Spiral

Megjelent: 1787 alkalommal